A templomosok és én
Tuesday, August 09, 2005 1:19 PM
Hát ez is sikerült. Most éppen internethez jutnom:) Szóval két nappal és ötven km-rel korábban valami hajtott előre. El akartam dobni a kövemet, hogy a lelki terheim jó részétől is megszabaduljak. Legalább is a zarándok-legendák szerint. És emiatt mentem - mentem, nem álltam meg a többiekkel. Felmásztam 1500 méterre, aztán tovább az albergeig. És csoda történet: a középkorba meneteltem bele. Mint kesőbb kiderült, 1180-ban már lejegyezték, hogy itt (Manjarin) alberge volt. Csak akkor még település is körülötte, most csak romok
Papageno után rohanva
Saturday, August 06, 2005 7:28 PM
Meghalok. Kb öt km-t futkostam ma Astorgában, egy, leginkább Papagenora emlékeztető embert követve. Kalapjában az elmaradhatatlan madártollak, színesben felöltözve. Szerintem ez élteti, hogy peregrinokat és peregrinakat visz körbe a városban.
Újabb őrülteket fedeztem fel
Saturday, August 06, 2005 12:49 PM
Képzeljetek, éppen pihenem ki magam a város szélén, keszülök fel a bejövetelre, amikor megérkezik Carlos, aki úgy megy, mint Speedy Gonzales, és nem láttam már vagy négy-öt napja, azt hittem, el is húzott végleg. Megörülünk egymásnak, elmeséljük, ki, hol aludt az éjszaka, fontos, nagyon fontos szempont, és elindulunk. Egyszercsak elfut mellettünk egy fiú, akivel mar napok óta menetelünk, azaz mindig egy helyre érkezünk meg. és KOCOG! Mire Carlos mondja, hogy minden város előtt az utolsó néhány kilométert lefutja. És én ezt eddig nem tudtam!
